Ahogy az autók megszaporodtak az utakon az elmúlt évtizedekben, úgy lett egyre több a balesetek száma. Autósok találkoznak más autósokkal, gyalogosokkal, kerékpárosokkal, motorosokkal – ezekben a szituációkban mindig komoly esélye van egy balesetnek. Minél többen vagyunk az utakon, annál valószínűbb, hogy valami probléma adódik. Alaphelyzetben az, aki a balesetet okozta, megáll, és ellenőrzi, hogy az áldozat jól van-e, azonban vannak esetek, amikor ez elmarad, ezt nevezzük cserbenhagyásnak.

A cserbenhagyás jogi értelemben akkor valósul meg, ha a közlekedési balesetben érintett jármű vezetője nem áll meg, illetve úgy távozik a baleset helyszínéről, hogy nem győződik meg arról, hogy szorul-e valaki segítségre, megsérült-e valaki. A cserbenhagyás tehát a megállási és meggyőződési kötelezettség elmulasztását jelenti egy olyan baleseti szituációban, amely magában hordozza a sérülés bekövetkezésének valószínűségét.

Baleset esetén mindig a kárt okozó autós, vagy annak biztosítója fizet a károsultnak. A kártérítés mértéke függ attól, hogy a baleset mennyire súlyos, és ez mennyire hat ki a károsult életére, sokszor ez akár milliós nagyságrendű is lehet. Ha a baleset során bekövetkezett sérülések miatt az áldozat átmenetileg vagy véglegesen kiesik a munkából, a kieső bérét is meg kell kapja, illetve a balesetet megelőző életszínvonalat is biztosítani kell számára.

Nem kell mondani ugye, hogy jelentős problémát okozhat mindez, ha a károkozó fél ismeretlen. Ilyen esetben a kárigény akkor rendezhető, ha személyi sérülés is fennáll. Ilyenkor ugyanis nyomozás indul, hogy megtalálják az elkövetőt, de ha károkozó végül ismeretlen marad, a káreseményt 30 napon belül a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájának kell rendeznie. Az eljárásban érdemes szakértő segítségét kérni, ugyanis a szabályok ellenére az akár milliós kártérítésre egyedül aligha tudjuk magunknak kiharcolni.